Módszertan

Az alábbi menüpontban a vizsgálataink során alkalmazott módszertanról olvashattok bővebben. Egy állítás valóságtartalmának eldöntéséhez az alábbi skálát alkalmazzuk:

Igaz állítás:
Az állítás akkor igaz, ha azt megbízható forrásból származó adat igazolja, és a megfelelő környezetében hangzik el. Mi abban az esetben is igaznak vesszük az állítást, ha az adat nem egészen pontos, de körülbelül megfelel az állításban szereplőnek, hiszen senki sem emlékezhet fejből minden adatra.

Hamis állítás:
Ha egy állítást nem igazol egyetlen adat sem, akkor az hamisnak számít.

Félrevezető állítás:
Abban az esetben, ha egy adat ugyan igaz, de nem a megfelelő környezetben hangzik el, akkor az félrevezetőnek számít.

Eldönthetetlen állítás:
Ha nincsen egyetlen nyilvános adat sem, amely megerősítené az állítás igazságtartalmát, vagy az állítás, és annak következménye között nem áll fenn korreláció, akkor az eldönthetetlen állításnak számít.

Melyek a megbízható források?

Nehéz egészen pontosan definiálni, hogy mi számít megbízható forrásnak. Mi annak számítjuk a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat adatait, az OECD és az ENSZ statisztikáit, de más, ismert és megbízható módszertannal dolgozó szervezet adatai is elfogadhatóak. Ha a vizsgált állításban elhangzik, hogy mi a hivatkozás alapja, akkor az mindenképpen irányadónak számít.

Mit nem elemzünk?

A politikai álláspontokra vonatkozó kijelentéseket nem elemezzük, mivel azok az egyéni megítélés kategóriájába tartoznak. Ilyen például, ha az egyik párt vezetője azt mondja, hogy az általuk képviselt program a jó kormányzás programja. Ezt mi nem tudjuk eldönteni; ehhez egyrészt definiálni kellene, hogy mi is az a jó kormányzás, másrészt nem tudjuk megítélni, hogy mi lesz egy program következménye.