ÁLLÍTÁSOK
„Ha visszaemlékszik arra, hogy 2010 előtt miket lehetett hallani, gyakorta hallottuk azt, hogy az Unió elvárja tőlünk, az Unió így mondja, az Unió ezt kívánja, és ezért meg kell tennünk. Gondoljunk csak az átalakításokra, vagy például az egészségügyi előírásokra a kereskedelmi és szórakoztató egységekben, a HACCP-rendszerre…”
Indoklás
A képviselőasszony minden bizonnyal a hazánk 2004-es uniós csatlakozásától 2010-ig terjedő időszakban kormányzó MSZP-SZDSZ-koalícióra gondol, kimondatlanul azzal vádolva őket, hogy döntéseiket az uniós elvárásokra hivatkozva igyekeztek elfogadtatni a magyar lakossággal. Az általa elmondottakból azonban nem derül ki, milyen átalakításokra gondol pontosan, a konkrét példaként megemlített HACCP-rendszerre történő átállást viszont érdemes néhány mondatban körüljárni. Nem sikerült fellelni a Pelczné által elmondottakat alátámasztó korábbi nyilatkozatot, ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen nem is hangzott el. Sőt, jó eséllyel el kellett, hogy hangozzon, mivel a HACCP-rendszer bevezetését az Európai Tanács 93/43/ECC
irányelve (több nyelven is elérhető, ez a hivatkozás angol) írja elő minden tagország számára, így hazánkban is szükséges volt a jogharmonizáció a csatlakozást követően.
„Én nem emlékszem, hogy az elmúlt négy évben arról beszéltem volna, hogy egyáltalán nem fontos Brüsszel vagy egyáltalán nem fontos az Európai Unió, azt viszont nagyon sokszor elmondtam parlamenti felszólalásaimban, Strasbourgban is, hogy a brüsszeli bürokrácia káros az Európai Unió jövőjére nézve, és nem voltam egyedül ezzel a véleményemmel.”
Indoklás
Pelczné Gáll Ildikó például egy 2013. október 23.-ai európai parlamenti felszólalásában valóban beszélt arról, hogy csökkenteni kell az uniós bürokráciát. Emellett 2012 áprilisában pedig a társasági adóalap kiszámolásának uniós harmonizációjáról szóló szavazás kapcsán a bürokratikus akadályokat kevésbé előnyösnek minősítette. Ezzel a véleményével valóban nincsen egyedül, amihez számtalan képviselői és elemzői észrevételt lehetne itt idézni.
„Azt is elmondtam, hogy az Unió válságkezelési módszere nem lesz eredményes, sőt vissza fogja vetni a növekedési lehetőségeket, mint ahogy visszavetette Görögországban.”
„Sőt azt is elmondtam, hogy el kell rugaszkodni attól, hogy tisztán a családokat érintő megszorításokkal majd eredményt tud felmutatni az Unió. Nem tudott. Romlott a versenyképesség. Görögország e tekintetben lemaradt.”
Indoklás
Pelczné Gáll Ildikó több alkalommal is bizonyíthatóan kritizálta az unió válságkezelési politikáját EP-képviselőként. Az, hogy az EU a megszorításokkal nem tudott eredményt felmutatni, ahogyan állítja, ebben a formában értékelhetetlen, hiszen az elemzéshez feltétlenül szükség lenne a kijelentés további szűkítésére, pontosítására.
A fentiek fényében azt tudjuk megvizsgálni, hogy valóban romlottak-e az Európai Unió, valamint Görögország versenyképességi adatai a 2010-2014 közötti időszakban. A Világgazdasági Fórum 2013-2014. évi éves jelentése szerint Görögország a 91. helyen áll a világ versenyképességi rangsorában, két helyet rontva a 2012-2013-as eredményéhez képest. A 2011-2012-es időszakban (a jelentés 188. oldala) a 90. helyen szerepelt (142 vizsgált ország közül), 2010-2011-ben a 83. volt (139 ország), 2009-2010-ben pedig a 71. (133 ország). Görögország versenyképessége tehát valóban romlott a válság óta, és ez akkor is igaz, ha az elmúlt két évben inkább stagnálásról beszélhetünk az adatok alapján.
Mivel közös uniós adatsor nincs az elemzésben, azt külön készítettük el:
Az átlagot úgy számoltuk, hogy a tagországok eredményeinek összegét elosztottuk a vizsgálatban szereplő államok számával. Így az látszik, hogy az Európai Unió versenyképessége nem romlott a világgazdaságban. Tagországonként nézve, 12 országnak javult, 15-nek viszont visszaesett a versenyképessége. Mindkét adatot figyelembe véve, az EU versenyképessége inkább stagnált, mint romlott. Görögország esetében viszont igaz, hogy az ország versenyképessége jelentősen visszaesett.
Források, amelyekben Pelczné kritizálja a válságkezelést:
http://pelczne.fidesz-eu.hu/hir/eu_csucs_a_novekedes_serkentese_nelkul_nem_garantalt_a_siker/
http://pelczne.fidesz-eu.hu/hir/ep_szakbizottsagi_vita_az_eurovalsag_megoldasat_celzo_kormanykozi_paktum_tervezeterol/
„A munkanélküliség Görögországban a fiatalok esetében több mint 60%-os.”
Indoklás
Az Eurostat 2013-as adatsora szerint a munkanélküliség a görög fiatalok körében 46,8%-os. Az Eurostat a kutatás során a 15-29 év közötti korcsoportot
vizsgálta, ami általánosan elfogadott definíció e tekintetben. Az viszont tény, hogy a korcsoportok további szűkítésével más-más eredményeket kapnánk. Az állítás egyedül a 15-19 éves korcsoportra nézve lenne igaz a maga 71,7%-os eredményével, a 15-24 évesek esetében 58,1%, 20-24 éves kor között 56%, 20-29 évesek tekintetében 47,5%, a 25-29 éves korosztályban pedig 43,7%. Ezek rendkívül magas számok, a görög adatok kiugróak (a spanyolok 41,7%-os adatával együtt) uniós szinten, ettől függetlenül viszont tény, hogy a fiatalok munkanélkülisége nem haladja meg a 60%-ot.
„Az egyházügyi törvény tekintetében pedig olyan emberi jogi bíróságról beszélünk, ami az Európa Tanácsnak, és nem az Európai Uniónak a bírósága [...] Azt szeretném mondani, hogy ez a bíróság, amiről most Ön beszél az egyházügyi törvény tekintetében, ez maximum ajánlásokat fogalmaz meg, az ő döntései egyáltalán nem kötelező érvényűek a tagországok számára.”
Indoklás
Pelczné állítása megfelel a valóságnak a tekintetben, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága valóban az Európai Tanács által felügyelt
szerv. Az is igaz továbbá, hogy nincs hatásköre tagállami jogszabályok megsemmisítésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy a döntései minden esetben csupán ajánlásokként értelmezhetők, hiszen az általa megítélt vagyoni és nem vagyoni kártérítések kifizetése kötelező (ahogyan erre a riporter is felhívta a politikus figyelmét)!
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási listavezetője volt az ATV Szabad Szemmel című műsorának vendége.
