GRÉCZY Zsolt (Demokratikus Koalíció)

Habár kétségtelenül benne van a DK 2013. január 26-án elfogadott programjában (9. oldal), hogy a párt diszkriminatívnak tartja a férfi és nő házasságán alapuló családmodellt, azonban a melegházasság támogatása konkrétan nem szerepel a programban.

Jelenleg az Európai Unió alábbi országaiban engedélyezett a melegházasság: Belgium (2003), Dánia (2012), Franciaország (2013), Hollandia (2000), Portugália (2010), Spanyolország (2005) és Svédország (2009).

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy Horvátországban a 2013. december elsején megtartott népszavazáson úgy döntöttek, hogy az alkotmányba bekerüljön az alábbi passzus: “A házasság egy férfi és egy nő közötti életközösség.” Ezáltal Horvátország alkotmányos szinten zárja ki az azonos neműek házasságának lehetőségét.

Ebben az esetben a mondat második felét vizsgáljuk, azaz az interjú időpontjában elérhető volt-e már hivatalos hatástanulmány, illetve szerződés.

Magyar oldalról csak egy törvényjavaslat vált elérhetővé, amely 30 oldalon keresztül magyarul és oroszul rögzíti a megállapodás részleteit, de a szerződés lényegi részeit ez a dokumentum nem tartalmazza. Továbbá a szerződés orosz nyelvű változatát – amely jóllehet már március 10-én elfogadtak és egy rövid időre ki is került az orosz parlament honlapjára – a magyar médiumok csak március 13-án közölték.

Kormánya alatt ilyen kezdeményezés volt Zuschlag-ügyre adott hétpontos miniszterelnöki „tisztasági csomag” terve, amely szorgalmazta az átlátható kampány és pártfinanszírozást.

Ellenzékben való szereplése alatt ilyennek tekinthető a 2013-ban MSZP pártfinanszírozása körül kialakult kijelentései.

Itt le kell fektetnünk, hogy a gyermekszegénység egy nagyon összetett probléma, amely sokrétű, átfogó megoldást kíván. Nehéz megállapítani, hogy mennyi pénz lenne szükséges a probléma megoldására, de naivitás lenne azt hinni, hogy egy bizonyos összeg előteremtésével megoldódna minden eleme.  Sokkal inkább az egyes szakterületek (mint pl.: a gyermekgondozás, családtámogatás, oktatás politika, stb.) összehangolt reformjára, és annak sikeres véghezvitelére van szükség. Magyarán szólva az adott összeg helyes felhasználása a döntő, és nem a pénz mennyisége.

Mivel nincs meghatározva, hogy a két Gyurcsány-kormány alatt milyen időszakra, ill. melyik évre gondolt, ezért félrevezető az állítás. Gyurcsány Ferenc kormányzása alatti időszakon belül egyik évről a másikra mérséklődés, növekedés és stagnálás is egyaránt előfordult, amely hol a mainál magasabb illetve alacsonyabb foglalkoztatási szintet eredményezett.

A nyilvánvalóan túlzó szándékkal tett kijelentés nem szó szerint három, hanem inkább kevés emberre utal. Mindenesetre a kecskeméti Mercedes-gyár 3000 embert, a Nestlé Purina büki gyárbővítése 200 új dolgozót alkalmaz, számos más új beruházás mellett. Azt is hozzá kell azonban tennünk, hogy a megállapodások egyes projektekről még a második Orbán-kormány ideje előtt megszülettek.