Résztvevők
ÁLLÍTÁSOK
Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Mozgalom párt EP-listavezetőjétől elhangzott állítások az ATV által rendezett európai parlamenti választási listavezetők vitájában:
„Amikor az Európai Unió és Magyarország viszonyának a mérlegét készítjük el, akkor nem szabad elfelejteni, hogy már az úgynevezett rendszerváltás pillanatától kezdve Magyarország az európai uniós társulási és csatlakozási folyamat részesévé vált, vagyis mindaz, ami azóta történt az Európai Uniós iránytűnek megfelelően történt.”
Indoklás
Ebből a mondatból az a része értelmezhető a mi szempontrendszerünk szerint, hogy „az úgynevezett rendszerváltás pillanatától kezdve Magyarország az európai uniós társulási és csatlakozási folyamat részesévé vált”. Ez az állítás FÉLREVEZETŐ, mivel Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának 1990-ben ajánlották fel a társulási szerződést, azonban azt csak 1991 decemberében írták alá. Ezen szerződés a politika, a gazdaság, a kulturális és a pénzügyi együttműködés szabályozására, az áruk, a szolgáltatások és a tőke többé-kevésbé szabad mozgásának biztosítására és bizonyos, a társulási szerződés végrehajtását szolgáló intézmények létrehozására terjedt ki.
„A Jobbik programjában nem szerepel a kilépés, ez hazugság, el lehet olvasni a közel 50 oldalas programunkat.”
Indoklás
A programjukból az olvasható ki, hogy gyökeresen szeretnék megváltoztatni az európai unió jelenleg fennálló struktúráját és létrehozni egy kevesebb kötöttséget igénylő államok közötti szövetséget, amit Nemzetek Európája néven emlegetnek. Azt az alternatív forgatókönyvet nem vázolja fel a program, hogy mi történne abban az esetben, ha az európai unió jelen állapotában, egyoldalúan mondanánk le tagságunkról, így arra következtethetünk, hogy a Jobbik nem számol ennek lehetőségével. Az állítás tehát IGAZ.
Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt EP-listavezetőjétől elhangzott állítások az ATV által rendezett európai parlamenti választási listavezetők vitájában:
„(Orbán Viktor) Ő ma is egy nyilatkozatában azt mondta, hogy balek az, aki nem vitatkozik. Igaz, ő ezt az európai partnerekre értette.”
Indoklás
„Mi a csudának kell 27%-os áfát szedni Magyarországon az élelmiszereken, amikor az Európai Unió döntő többségében, a tagországok döntő többségében ez 10% alatti.”
Indoklás
A tagországok csak kicsivel több mint felében alacsonyabb 10%-nál az élelmiszerek áfája, amit aligha nevezhetünk döntő többségnek. A hivatkozásban megtekinhető ábra nem teljesen friss, ám azóta aligha történtek nagy változások a tagországokban, így az állítás FÉLREVEZETŐ.
„Merkel asszony ma azt mondta, hogy ő nem akar szociális Európát.”
Indoklás
Az állítás IGAZ, de egy kis pontosításra szorul. A bevándorlók szabad munkavállalásával kapcsolatos vitában fejtette ki abbéli álláspontját, hogy az Európai Unió nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója, nem szociális unió.
„… a Jobbiknak az internetes honlapján az volt, hogy a Jobbik az EU-ellenes párt.”
Indoklás
Ennek a nyomát nem sikerült megtalálnunk csak Szanyi Tibor facebook-ra feltöltött képei között, amelyen (rossz minőségben) a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2004-es honlapja látható, fejlécében az idézett önmeghatározással. Ezt azonban nem tekinthetjük hitelesnek, mivel kétségek merültek fel az eredetiségével kapcsolatban. Az állítás ELDÖNTHETETLEN.
„Vona Gábor pártelnök hosszú előadást tartott Moszkvában a Lomonoszov Egyetemen arról, hogy ő kilépne az EU-ból és be akar lépni az Eurázsiai Unióba.”
Indoklás
Ez az állítás FÉLREVEZETŐ, mivel nem csupán erről szólt az előadása, és nem fogalmazott ilyen egyértelműen. Három lehetőséget vázolt fel: Magyarország az Európai Unióval tart, az Eurázsiai Unióhoz csatlakozik, vagy a kettő között próbál független maradni. Személy szerint az elsőt nem látja valószínűnek, de a fennmaradó két opcióból nem választott.
„Noha az MSZP-nek és az európai szocialistáknak egy bő ötszáz pontos szakmai programja van…”
Indoklás
Nem sikerült ötszáz pontos szakmai programot találnunk. Az európai szocialisták hivatalos oldalán elérhető választási programfüzet fejezetei nem számozottak, de elképzelhető, hogy szét lehet bontani ötszáz tartalmilag-logikailag jól elkülöníthető gondolatra. A kijelentés ebben a formában azonban HAMIS.
„Az összes eddigi kormányok közül kizárólag szocialista kormányok csökkentettek ÁFA-t. Akkor is amikor, még ha rövid időre is, egy félévre, de levittük 25-ről 20-ra az ÁFA-t. És akkor is, amikor az egyébként mellettem álló Bajnai Gordon közreműködésével 5%-ra ment az ÁFA a távfűtés esetében, 18%-ra a kenyér, tej esetében.“
Indoklás
A kijelentés konkrét adatokat felsoroló része IGAZ. Az ÁFA-t valóban mérsékelték egy időre, a távfűtés, valamint a tej és kenyér ÁFA-tartalma is a megadott mértékben csökkent.
„Semmikor máskor nem volt ÁFA csökkentés.” [Az előző állítás folytatása]
Indoklás
Az a megállapítás, hogy csak szocialista kormány csökkentett ÁFA-t kérdéses, egyrészt nincs meghatározva, hogy rendszerváltozás, esetleg az uniós csatlakozás óta, másrészt a jelenlegi kormány 2013-ban élősertés és félsertés ÁFA-t csökkentett, valamint megváltoztatta 2011-ben a termékkörök összetételét, így ez az állítás HAMIS.
Tóth Tamás, a Seres Mária Szövetségesei nevű párt EP-listavezetőjétől elhangzott állítások az ATV által rendezett európai parlamenti választási listavezetők vitájában.
„Az unióban több olyan tagállam van, akik hasonlóan gondolkodnak… hiszen ott sem engedik a népakaratot érvényesülni.” - a halálbüntetés visszaállítása kapcsán
Indoklás
A halálbüntetés visszaállítása általában a több áldozattal járó, különös brutalitással elkövetett szándékos emberöléssel kapcsolatos ügyekben merül fel az állampolgárok körében. A 2012-ben Manchesterben elkövetett kettős rendőrgyilkosság után például a megkérdezettek relatív többsége állította volna vissza ezt a büntetési módot. Egy másik uniós tagállamban, Csehországban 2008-ban merült fel a büntetési mód visszaállítása. Azonban nem jelenthetjük ki, hogy a halálbüntetés visszaállítása egyértelműen közakarat lenne ezekben az államokban. Így ez az állítás ELDÖNTHETETLEN.
„Két, az embereknek nagyon fontos témában történt aláírásgyűjtés, az egyiknél az elszámoltatás, a másik a halálbüntetés visszaállítása volt a téma. Az egyiknél 160 ezer, a másiknál 605 ezer állampolgár akaratát söpörte le a politika. Az egyiknél az MSZP, a másiknál a Fidesz volt a hatalom.”
Indoklás
A halálbüntetés visszaállítása kapcsán indított aláírásgyűjtés során több mint 160 ezer szignót sikerült összegyűjteni 1998-ban, azonban ezek nem feleltek meg a törvényi előírásoknak így az Országos Választási Bizottság elutasította a népszavazás-kezdeményezést.. Ekkor valóban Fidesz kormány volt hatalmon. 2009-ben a képviselők költségtérítési rendszere ellen kezdeményezett népszavazást Seres Mária és sikerült több mint 600 ezer aláírást összegyűjteni az ügy elérésének érdekében, azonban egy országgyűlési törvénymódosítás miatt nem érhette el célját. Az eset az MSZP kormányzása alatt történt. Így kijelenthető, hogy az állítás tartalmi része IGAZ.
„Ugyan az unió szigorú szabályokban előírja, hogy mit egyen a disznó, de azt nem írja, illetve ellenőrzi, hogy a kormány miért hagy ellátatlanul százezreket az országban.”
Indoklás
Az Európai Unió az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendeletében határozza meg, hogy nem lehet például nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékeket adni az állatoknak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a társadalmi gondoskodást uniós szinten felvető Európai Szociális Charta ratifikálása nem volt kötelező a tagállamok számára, ennek megfelelően nincsen közösségi szociális politika. Ennek értelmében az állítás IGAZnak tekinthető.
